Hét földrész hét maratonja Bechterew-kórral.

Lehagyom magam!

Lehagyom magam!

Lehagytam magam!

2016. október 26. - Lehagyom magam!

HLA-B27. Ez az antigén tehet róla, hogy Bechterew-kórral élem az életem. És talán ugyanennek köszönhetem, hogy lefutottam hét kontinensen a maratont. Meg persze Bencének, aki felé ezúton is jelzem hálám. Noha soha nem úgy éltem meg ezt a dolgot, hogy beteg vagyok, de azért azt sem tagadhatom, hogy volt hatása az életemre. Nem vettem igazán komolyan a fájdalmakat, de nem tudhatom, más, aki hasonló cipőben jár, hogy éli ezt meg. Nekem ez a hozzáállás segített, hogy az ennél még komolyabb dolgokhoz is hozzá tudjak szokni. Tehát a Bechterew-kór így nézve nekem inkább adott, mint elvett, még ha nyugodt szívvel el is tudnám engedni.

Képzeljetek el egy embert, akinek meg van tiltva mindenféle testmozgás, aztán amikor szinte tünetmentessé válik, rábólint egy őrült ötletre és végül nagyobb részben egyedül végigcsinál hét maratont. Voltak nehéz pillanatok, számtalanszor rohantam ki a komfortzónámból, de őszintén szólva bejött, hogy olyat teszek, amit ezzel a betegséggel nem szokás. És mit adott nekem ez az egész kaland? A tesiből felmentett gyerek, aki akkor még élvezte is ezt a helyzetet, olyan felnőtté vált, aki várja a munkaidő végét, hogy mehessen futni. Manapság heti három-négy alkalommal lenyomok öt kilométereket „poénból”. Beszippantott és jobb kondiban vagyok, mint valaha.

A rendszeres felülvizsgálatokon pedig az is kiderült, hogy a Bechterew-kórra is pozitívan hat az új életmódom: a gerincem bal oldala már elkezdett becsontosodni, mielőtt tünetmentessé váltam. Félő volt, hogy ez a kezelések ellenére folytatódik. Hát megállt és ezt a futásnak köszönhetem.

Szerencsés vagyok, hogy mindez így alakult és szerettem volna megosztani másokkal is a történetem, ösztönzésül, támogatás gyanánt. De fontos, hogy tiszta legyen, ez nem csupán szerencse. Nálam még időben diagnosztizálták a Bechterew-kórt. Vannak szűrő tesztek és klinikák is, amelyek ebben segítenek.

Mi jön most? Nem tudom. Nem vágyom rá, hogy még gyorsabban fussak le egy maratont. Ezt a dolgot kimaxoltam. De kell egy cél, mert bár most úgy érzem, sikerült lehagynom magam, ha sokat lazsálok, ez könnyen változhat. Addig is, legyen ez az egész kaland egy bíztató üzenet minden sorstársamnak.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lehagyommagam.blog.hu/api/trackback/id/tr8111839579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Patrish 2016.10.26. 11:18:51

Kedves Sanyi!
Gratulálok a teljesítményhez, mindegyik maratonhoz és a lehagyáshoz.
Hasonló cipőben járok mint te készülök "lehagyni magam" csak más sportban és a becterewen kívül egy gerincproblémával megáldva. De a példád jól mutatja, hogy lehetséges, csak akarni kell, ki abból a komfort zónából, az én "maratonom" a jövő héten kezdődik és tavaszig tart majd.
Köszönöm az erőt! További célokat és sikereket kívánok! :)

Lehagyom magam! 2016.11.03. 22:13:02

@Patrish: Szia Patrish! Köszönöm szépen a kedves szavakat! Neked is sok sikert a célod eléréséhez! A tavasz még azért messze van, szóval kitartás, bármi is legyen a cél :)
süti beállítások módosítása